Mintegy hatszáz fellépő, a háttérben pedig csaknem ezer közreműködő vett részt a 2024-es yoUDay műsorában. A Debreceni Egyetem egyedülálló tanévnyitójára a hazai könnyűzenei élet krémje hozta el legnagyobb slágereit a Nagyerdei Stadionba.
Sajtóközlemények: debreceni egyetem
A Debreceni Egyetem kutatóinak felfedezése új utakat nyit a sejtek működésének befolyásolásában DNS-módosítás nélkül. A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányuk a H2A.Z hiszton variáns fehérje szerepét vizsgálja, amely kulcsfontosságú a génátírás és a DNS javításában, és jelentős hatással lehet a daganatellenes terápiák fejlesztésére.
Több mint 2,6 millió állatkerti születés adatait elemezték magyar és külföldi kutatók, hogy kiderítsék: valóban véletlenszerű-e, hogy az emlősök és madarak között melyik nem képviselői születnek gyakrabban. Az eredmények meglepő torzulásokat mutatnak, amelyek hosszú távon veszélyeztethetik a fajmegőrzési programok sikerét. A kutatás a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.
A Debreceni Egyetem Műszaki Karán kifejlesztett aerogél vákuum-hőszigetelő lapok jelentősen javíthatják az épületek, járművek és hűtődobozok hőszigetelését. A kutatók eredményeikért, illetve az azokat összegző tanulmányért elnyerték a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díját.
A porckopás során megváltozó csontszerkezettel kapcsolatos publikációkat gyűjtötte össze, elemezte és értékelte egy kutatócsoport a Debreceni Egyetem adjunktusa, Oláh Tamás részvételével. Tudományos megállapításaik segíthetik a témával kapcsolatos jövőbeni kutatásokat és a gyógyításban is hasznosulhatnak.
A Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán végzett kutatás jelentős előrelépést hozott az ALS, egy jelenleg gyógyíthatatlan idegrendszeri betegség megértésében. Az ALS az izmok fokozatos gyengüléséhez vezet, diagnosztizálása pedig komoly kihívást jelent. A kutatók integratív epigenomikai vizsgálattal térképezték fel a betegség genetikai és epigenetikai hátterét.
A Debreceni Egyetem kutatója, Szántó Magdolna sikeresen szerepelt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának pályázatán. Az egyetemi adjunktus 188 millió forintot nyert egy kutatócsoport létrehozására, melynek célja, hogy új megközelítést ajánljanak a pikkelysömör terápiájában.
Az Ifjú Zeneművészek Nemzetközi Nyári Akadémiája idén rekordot döntött: 24 országból több mint kétszáz fiatal zenész vett részt a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán tartott mesterkurzusokon. A kéthetes eseményen 38 professzor oktatta a hallgatókat, miközben a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar is nagysikerű koncerteket adott.
A Debreceni Egyetem Molekuláris Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék két professzora, Pócsi István és Emri Tamás, a gomba stresszbiológiai kutatások terén kiemelkedő eredményeket értek el. Kutatásaik humán-, növény- és rovarpatogén gombákra, valamint ipari mikroorganizmusokra fókuszálnak, jelentős ipari és gyógyszerfejlesztési potenciállal. Munkájukat most a Fungal Biology című neves folyóirat ismerte el.
A Debreceni Egyetem az idei Campus Fesztiválon is szeretne minél többet megmutatni abból a sokszínűségből, amit az intézmény képvisel. A Nagyerdei Stadion szomszédságában már felállították faházakat, ahol a karok és a különböző szervezeti egységek mutatkoznak be látványos szórakoztató programokkal.
A Debreceni Egyetem kutatóinak felfedezése áttörést hozhat a gyermekkori elhízás megelőzésében és kezelésében. Több mint 41 millió elhízott gyermek van világszerte, és az elhízás következményei 2030-ra a felnőtt lakosság 60%-át érinthetik. A kutatók az anyatejben találtak egy zsírfélét, amely befolyásolja a babák anyagcseréjét.
Megjelenő sziklevelek, friss adatok, folyamatosan érkeznek a kutatási mérések eredményei a Nemzetközi Űrállomásról. Az Axiom Mission 4 tudományos portfóliójában a Debreceni Egyetem két projekttel vesz részt, a HUNOR Magyar Űrhajós Programban agyi vérzésdinamikai kutatással, továbbá a növények csírázását, mikrozöldség-termelését és levélfejlődését vizsgálják a DE szakemberei.
A Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriuma 2025. június 25-i ülésén kezdeményezi Prof. Dr. Bács Zoltán rektori megbízását a Debreceni Egyetemen 2026. május 1. napjától kezdődően 2031. június 30. napjáig.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem jelenlegi kancellárja és a Gazdaságtudományi Kar intézetigazgatója egyedüli pályázóként jelentkezett az egyetem rektori posztjára. Június 19-én fórumon ismertette terveit, majd a Szenátus egyhangúlag támogatta jelöltségét. A rektori megbízatás 2026. május 1-jétől kezdődik, Szilvássy Zoltán jelenlegi rektor mandátuma lejárta után.
A Debreceni Egyetem a QS World University Rankings 2026 listáján az 563. helyet érte el, ezzel a legjobb hazai felsőoktatási intézményként a világ legjobb 7 százalékába került. Jelentős előrelépést mutatott a fenntarthatóság, az oktatás minősége és az akadémiai megítélés terén, miközben a külföldi hallgatók arányában is vezető helyet foglal el.
A Debreceni Egyetem és a Magyar Élettudományi Egyetem közösen indított, Európában egyedülálló horgászvezető-képzésének első végzősei sikeresen letették záróvizsgáikat. A három féléves szakirányú továbbképzés célja a szakmai alapokon nyugvó halgazdálkodás és vízterület-kezelés biztosítása a Magyar Országos Horgász Szövetség kezelésében.
A Debreceni Egyetem és a Pannon Egyetem 2025/2026-tól indítja el Magyarországon az első üzleti doktori (DBA) képzést, amely a gyakorlatorientált gazdaságtudományi képzések legmagasabb szintjét képviseli. A program célja, hogy a legalább 5 éves vezetői gyakorlattal rendelkező szakemberek számára alternatívát kínáljon a PhD mellett, és erősítse az egyetemek nemzetköziesítését és a gyakorlati kutatás-fejlesztést.
A Debreceni Egyetem az első Év Egyeteme díjkiosztó gálán hallgatóbarát működés kategóriában nyerte el az Év Egyeteme címet. A Kulturális és Innovációs Minisztérium nyolc kategóriában díjazta a magyarországi egyetemeket, a Debreceni Egyetem pedig öt kategóriában is jelölést kapott. A díjat hallgatói célokra fordíthatják.
A világ idén rekordmennyiségű, 799 millió tonna búzatermést vár, míg Magyarországon átlagos, hektáronként 5 tonna feletti termésre számítanak. A Debreceni Egyetemen tartott XXXII. Búzatanácskozáson a hazai és nemzetközi búzapiac helyzetét, valamint a precíziós mezőgazdaság és mesterséges intelligencia alkalmazásait is megvitatták.
Digitális páciens-menedzsmentrendszert kellett fejleszteniük a hallgatóknak 24 óra alatt a vezető atomenergetikai vállalat, a Rosatom idei nemzetközi versenyének magyarországi fordulójában. A Debreceni Egyetemen megrendezett Global Hackatom Hungary in Nuclear Medicine eseményén a házigazda intézmény egyik csapata végzett az élen, ők képviselhetik hazánkat az őszi nemzetközi döntőben.
A fél évszázados hagyományt megtartva, lovaskocsikon vonultak végig a városon, közös tánccal és lovasbemutatóval köszöntek el a Debreceni Egyetemtől a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási, valamint a Gazdaságtudományi Kar utolsó éves hallgatói. Az idei, 50. Sárguláson a karok és az egyetem vezetőit is táncba vitték a hallgatók.