Módosulnak az antibiotikumok felírásának feltételei és az antibiotikum-felhasználás adatszolgáltatása. A rendelet minden állatorvost érint, a társállatokat ellátó szakembereknél pedig új kötelezettségek jelennek meg az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítása érdekében.
Sajtóközlemények: antibiotikum
Szegedi kutatók MALVINA nevű, gépi tanuláson alapuló módszere sejtről sejtre elemzi, hogyan jutnak be a baktériumok az emberi sejtekbe, milyen károsodást okoznak, és miként változik viselkedésük más baktériumok vagy gyógyszerek hatására. A technológia segítheti a veszélyes törzsek és a hatékonyabb kezelések azonosítását.
Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a magasabb állatjólét nemcsak etikai, hanem fenntarthatósági kérdés is. A zsúfolt nagyüzemi tartás több antibiotikumot, nagyobb trágyaterhelést és gyorsabb járványterjedést hozhat, ezért az alacsonyabb állatjólét nem feltétlenül jelent környezeti előnyt.
2026-tól Magyarországon bővül az antibiotikum-adatgyűjtés az állatgyógyászati célokra, az uniós jogszabályoknak megfelelően. Az új szabályok szerint az akvakultúrákban, valamint több más állatfajnál is kötelező lesz az adatszolgáltatás. Az első jelentést 2026 februárjáig kell benyújtani az újonnan bevont állatfajokról.
2026. március 1-ig adhatják le az antibiotikum-hatóanyagtartalmú állatgyógyászati készítmények forgalmazásáról szóló éves jelentéseiket a jogosult nagykereskedők a Nébih Ügyfélprofil rendszerén keresztül. Február 4-én online tájékoztatót is tartanak az adatszolgáltatásról.
November 18-án kezdődött a Világ Antimikrobiális Rezisztencia Tudatossági Hete, mely az antibiotikumok helytelen használata miatt kialakuló rezisztencia elleni küzdelemre hívja fel a figyelmet. Az esemény célja a tudatos antibiotikum-használat népszerűsítése a globális egészség védelmében.
Az Európai Gyógyszerügynökség 2023-as ESUAvet jelentése szerint Magyarország jelentősen javított az állatgyógyászati antibiotikumok forgalmazásában, most az EU hetedik helyén áll. Az új, kötelező adatszolgáltatás pontosabb képet ad a helyzetről, és az EMA június 3-án online tájékoztatót tart az eredményekről.
A kutatás egyes eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a különféle szerves anyagok anaerob kezelése, lebontása hatékonyan csökkenti a potenciálisan patogén mikrobák által hordozott antibiotikum rezisztencia gének okozta rizikót.
Javult a jelentési hajlandóság, de továbbra is sok a pontatlanul rögzített adat az élelmiszertermelő állatoknál végzett antibiotikumos kezelésekkel kapcsolatban. A készítmények felhasználásban összességében nincs változás.
A talajban, talajvízben, felszíni vízben és szennyvízben egyaránt előforduló antibiotikum-rezisztens baktériumfajok részletes vizsgálata révén pontosabb kép rajzolódott ki a hozzájuk kapcsolható lehetséges környezeti kockázatokról.
A nagykereskedők 2024. március 1-ig adhatják le éves jelentésüket az antibiotikum-hatóanyagú állatgyógyászati készítmények forgalmazásáról.
2024. január 1-től élelmiszer-termelő állatok számára antibiotikumot kizárólag hatósági engedéllyel rendelkező állatorvos írhat fel.
Jelentősen csökkent hazánkban az antibiotikumok eladása az állategészségügyben – derült ki az Európai Gyógyszerügynökség által nemrég közzétett jelentésből.
Antibiotikumok hatékonyságának növelésére találtak megoldást a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán.
A kiértékelt adatok alapján a felhasznált antibiotikumok mértéke jelentősen eltér a forgalmazott mennyiségektől.