A látórendszerre jellemző ivari kétalakúság a rovarok körében különösen elterjedt. Így előfordulhat, hogy a két nem képviselői egészen másképp érzékelik a vizuális környezetet. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai kutatásuk során egy pataklakó kérészfajt vizsgálva feltárták, hogy a hímek látása több szempontból is szinte csak a párosodást szolgálja.
Világszerte ismert, hogy a nők átlagosan tovább élnek a férfiaknál. Egy nemzetközi kutatócsoport 1176 emlős- és madárfaj adatait elemezte, hogy megértse az élettartam-különbségek evolúciós okait. Az eredmények szerint az ivari kromoszómák és a szexuális szelekció is befolyásolja a nemek közti életkilátásokat.
A hazai gyepterületek ökológiai szerepe igen sokrétű: fontosak a biodiverzitás fenntartásában, de emellett jelentős a mezőgazdasági termelésben, a vízmegtartásban, a talajvédelemben játszott szerepük is. Van azonban egy olyan funkciójuk is, ami talán nem mindenki számára ismert: jelentős szénmegkötő képességgel rendelkeznek.
Magyarországon a szabadidős horgászok ökológiai ismeretei kulcsfontosságúak lehetnek az inváziós vízinövények feltérképezésében. Egy friss kutatás 72 horgász bevonásával vizsgálta idegenhonos növények felismerését és hatásait, kiemelve a horgászok szerepét az édesvízi élőhelyek védelmében.
A beporzók, például a poszméhek, létfontosságú szerepet töltenek be a mezőgazdaságban, ám populációjuk csökken a tájszerkezet egyszerűsödése miatt. Egy nemzetközi kutatás Ausztriában és Magyarországon vizsgálta, hogyan hatnak a táblaméret és a féltermészetes élőhelyek a poszméhek sikerére és navigációjára.
Az árvaszúnyogok fontos ökológiai szerepet töltenek be a vízi és szárazföldi élőhelyeken, lebontják a szerves anyagokat és táplálékot biztosítanak számos állatfaj számára. Bár tömeges rajzásuk kellemetlenséget okoz, gyérítésük nem indokolt, mivel ökológiai és jogi szempontból is káros következményekkel járhat – áll az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalásában.
A beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak az ökoszisztémák működésében és az emberi jólét fenntartásában. Egy új, 28 európai intézmény együttműködésével készült tanulmány szintetizálta a beporzó-barát városi zöldterület-kezelések hatásait, rámutatva ezek pozitív jelentőségére a biodiverzitás megőrzésében.
Az éghajlatváltozás elkerülhetetlen és súlyos hatásokkal jár az emberiségre és az ökoszisztémákra. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont támogatja az Alkotmánybíróság döntését a klímatörvény újratárgyalásáról, és hangsúlyozza az ökológiai alapú hatásmérséklés és alkalmazkodás fontosságát a klímavédelemben.
Európai falvak biológiai sokféleségét ritkán vizsgálják, pedig ezek a területek fontos ökológiai szerepet tölthetnek be. Egy nemzetközi kutatás feltárta, hogy az erdőkkel körülvett falvakban magasabb a fajgazdagság, míg a városok közelsége javítja az emberi jólétet. A tanulmány hangsúlyozza a fenntartható vidékfejlesztés szükségességét.
A HUN-REN ÖK ÖBI kutatócsoport 17–25 éven át vizsgálta homoki gyepek helyreállítását, különböző beavatkozásokkal, mint az őshonos fajok vetése és kaszálás. Az egynyári özönnövények visszaszorítása sikeres volt, de az évelők terjedése továbbra is komoly kihívást jelent. A kutatás rámutat a táji léptékű megközelítés szükségességére a hatékony védekezéshez.
Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2025 júniusában állást foglalt az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosítási tervezetével kapcsolatban. A javaslat bővítené a tarvágás alkalmazását őshonos fafajú, természetvédelmi rendeltetésű erdőkben, amit a Biológiai Tudományok Osztálya ökológiailag fenntarthatatlannak tart.
Európai összefogással – közte ÖK-s kutatók részvételével – végzett populációbiológiai kutatás eredményei jelentek meg a rangos Journal of Ecology folyóiratban. A közösségi tudományra épülő munka során 30 országban, mintegy 5200 helyszínen mérték fel a tavaszi kankalin virágzási jellemzőit.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak friss tanulmánya a csapadékmennyiség hosszú távú változásai, a szélsőségesen aszályos körülmények, a domináns növényfajok biomasszája és a növényfajok sokfélesége közötti bonyolult összefüggéseket vizsgálta a kiskunsági homoki gyepekben, Fülöpházán, egy hétéves terepkísérlet során.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói által nemrégiben indított közösségi kutatás ún. citizen science program a „MyPond – Az én kistavam”, a kerti tavakban rejlő lehetőségekre világít rá a városi biodiverzitás megőrzésében betöltött kulcsszerepük szempontjából.
A maga nemében első ilyen összeurópai tanulmány kiszámította, hogy Európa meglévő erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói a biológiai invázió terjedéssel kapcsolatos hipotéziseit igyekeztek cáfolni vagy bizonyítani halakon és növényeken végzett két kísérletük során.
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatásai szerint a kiszáradás hatására lecsökken a fajok és az egyedek száma, de az először tapasztalt rövid idejű kiszáradások után megnő azon fajok aránya a közösségben, amelyek helyben ki tudják várni, amíg visszatér a víz.
Ha sokféle őshonos vadvirág magjait tartalmazó keverékkel vetjük be a termőföldek szegélyét, akkor nagyban segíthetjük a beporzó rovarok túlélését és boldogulását – derül ki hazai kutatók friss publikációjából.
A Kárpát-medence alföldi területein vannak természetesen sós vizek is: a szikes tavak. Az ökológusok ezek planktonközösségeit, illetve a kiskunsági bombatölcsérekben összegyűlő, szintén szikes vizek sótartalmát és élővilágát vizsgálták.
A HUN-REN ÖK Vízi Ökológiai Intézet munkatársai a felmelegedés fitoplankton dinamikára gyakorolt hatását elemezték terepi és kísérletes megfigyelésekre épülő modell szimulációk segítségével.
Immár negyedik éve zajlik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata.
