Európai összefogással – közte ÖK-s kutatók részvételével – végzett populációbiológiai kutatás eredményei jelentek meg a rangos Journal of Ecology folyóiratban. A közösségi tudományra épülő munka során 30 országban, mintegy 5200 helyszínen mérték fel a tavaszi kankalin virágzási jellemzőit.
Szerző: Ökológiai Kutatóközpont
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak friss tanulmánya a csapadékmennyiség hosszú távú változásai, a szélsőségesen aszályos körülmények, a domináns növényfajok biomasszája és a növényfajok sokfélesége közötti bonyolult összefüggéseket vizsgálta a kiskunsági homoki gyepekben, Fülöpházán, egy hétéves terepkísérlet során.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói által nemrégiben indított közösségi kutatás ún. citizen science program a „MyPond – Az én kistavam”, a kerti tavakban rejlő lehetőségekre világít rá a városi biodiverzitás megőrzésében betöltött kulcsszerepük szempontjából.
A maga nemében első ilyen összeurópai tanulmány kiszámította, hogy Európa meglévő erdői akár évi 309 megatonna szén-dioxid megkötésére is képesek lehetnének 150 éven keresztül, ha ezeket az erdőket nem használnánk tovább, hagynánk azokat növekedni és visszavadulni.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói a biológiai invázió terjedéssel kapcsolatos hipotéziseit igyekeztek cáfolni vagy bizonyítani halakon és növényeken végzett két kísérletük során.
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatásai szerint a kiszáradás hatására lecsökken a fajok és az egyedek száma, de az először tapasztalt rövid idejű kiszáradások után megnő azon fajok aránya a közösségben, amelyek helyben ki tudják várni, amíg visszatér a víz.
Ha sokféle őshonos vadvirág magjait tartalmazó keverékkel vetjük be a termőföldek szegélyét, akkor nagyban segíthetjük a beporzó rovarok túlélését és boldogulását – derül ki hazai kutatók friss publikációjából.
A Kárpát-medence alföldi területein vannak természetesen sós vizek is: a szikes tavak. Az ökológusok ezek planktonközösségeit, illetve a kiskunsági bombatölcsérekben összegyűlő, szintén szikes vizek sótartalmát és élővilágát vizsgálták.
A HUN-REN ÖK Vízi Ökológiai Intézet munkatársai a felmelegedés fitoplankton dinamikára gyakorolt hatását elemezték terepi és kísérletes megfigyelésekre épülő modell szimulációk segítségével.
Immár negyedik éve zajlik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata.
Az állásfoglalás szerint az EU természet-helyreállítási rendeletének megvalósulása alapvető fontosságú a mostani, és a jövő nemzedékek jólétének biztosításához.
Az évtizedes vizsgálat kimutatta, hogy a zavarás súlyosságának döntő szerepe van a makrogerinctelen közösség hosszú távú regenerációjának dinamikájában.
Az ökoszisztéma-szolgáltatások koncepció alkalmazása egyre nagyobb teret nyer. Elterjedése annak köszönhető, hogy lehetőséget ad a természeti‒társadalmi‒gazdasági rendszerek szerteágazó kapcsolatainak feltárására.
A magyar kutatók által indított kérdőíves felmérés során a települések lakóinak véleményét is felmérik a zöldfelületek kapcsán.
Nagyon sok helyen alkalmaznak ivermektin féreghajtó szereket, amelyek a környezetbe kijutva károsíthatják a helyi élővilágot. Az ÖK kutatási projektje e veszély csökkentését tűzte ki célul.
Magyar kutatók új tanulmánya rávilágít a kistavak elhelyezkedésének, a köztük levő távolságoknak a fontosságára az általuk alkotott kisméretű élőhely-hálózatokban, és ezek hatásaira a tavak biodiverzitására.
A Restpoll célja, hogy a társadalom számára hatékony eszközöket biztosítson a vadon élő beporzók csökkenésének megfordításához, és Európát a beporzók védelmének terén globális vezető szerephez juttassa.
Kérdés, hogy egy faj terjedőképessége elég gyors-e, hogy követni tudja a neki megfelelő élőhelyeket. Ennek vizsgálatára dolgoztak ki egy új módszert magyar kutatók.
Az eurázsiai erdőssztyeppek 9000 km hosszú zónája a mérsékelt égövi erdők és a sztyeppék között képez átmenetet, lágyszárú és fás élőhelyek összetett mozaikja alkotja. Mindezek ellenére a közelmúltig hiányzott a zóna kontinentális léptékű empirikus lehatárolása.
Magyar evolúcióbiológusok egy számítógépes modell segítségével kimutatták, hogy meghatározott körülmények között az öregedés elősegítheti az irányító szelekcióra adott választ.
A paraziták lehetnek szépek, sőt, még hasznosak is. Erre világított rá az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársának, Abonyi Andrásnak egyik kutatása.