David Nesbitt, a Jaguar Land Rover globális digitális igazgatója a BME x JLR TechDays programsorozatán a szoftver által vezérelt járművek jövőjéről beszélt. Kiemelte, hogy a szoftver nem határozza meg az autó képességeit, hanem új szolgáltatások gyors bevezetését teszi lehetővé, és az autó a személyre szabott mobilitási ökoszisztéma kulcseleme lesz.
Aki Budapestről kifelé autózik az M1/M7-es autópályán, a budaörsi felüljáró-körforgalomhoz közelítve a szokásosnál több műszerrel felszerelt táblatartó portálokat láthat. Ez az egész világon az egyik legokosabb autópálya-szakasz, hasonló csak Kínában van, igaz, ott jóval hosszabban.
Roska Botond, a világhírű neurobiológus május 30-án a BME-n tart előadást a látás visszaállításáról optogenetikai módszerekkel. A professzor a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology Basel igazgatója, aki jelentős tudományos díjakkal is elismert. Az ingyenes előadásra regisztráció szükséges.
Május 6-7-én ismét Tech Day a Műegyetemen. A kétnapos szakmai program során előadások, járműbemutatók és inspiráló ipari példák várják az érdeklődőket. Május 7-én Dave Nesbitt, a vállalat digitális termékfejlesztési igazgatója tart előadást a szoftverek által meghatározott járművek jelentette szemléletváltás legfontosabb kérdéseiről.
A BME Természettudományi Kara Mikro- és Kis Moduláris Reaktorok Kompetenciaközpontot alapított. A Nukleáris Technika Intézetben létrehozott központ a mikro- és kis moduláris reaktorok (SMR-ek) magyarországi és régiós ipari megvalósíthatóságának elősegítése érdekében végez oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs feladatokat, valamint műszaki és gazdasági megvalósíthatósági vizsgálatokat.
Május 6-án, kedden következik a Jövőtervező.BME sorozat 7. állomása, ezúttal a Természettudományi Kar kutatóival. A Gépi neuron és kvantumagy: tudományos ötletek és megoldások az újrahálózott információtechnológiában című esemény moderátora Asbóth János, az Elméleti Fizika Tanszék docense lesz – az ő segítségével tekintjük át, mire számíthatunk az ismeretterjesztő előadásokon.
A korban, amikor releváns kérdés, hogy mely munkaköröket hagyja majd érintetlenül a mesterséges intelligencia, nehéz elképzelni, hogy az emberi civilizáció egyik legősibb szerszámán lehet még javítani. Viszont a BME kutatóinak ekeszabadalma minden eddiginél hatékonyabbá teszi a talajforgatás folyamatát.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Hera űrszondája március 12-én mintegy 5000 kilométerre megközelítette a Marsot és hintamanővert hajtott végre. A fő cél az űrszonda felgyorsítása volt, de az ESA csapata kihasználta a bolygó közelségét az optikai kamerák tesztelésére és pár fotó készítésére is.
BME-s közreműködéssel fejlesztettek mobil hőtárolót, a pilot-projekt már működik is egy magyarországi községben. A hőtároló úgynevezett fázisváltó anyaggal működik, amely olvadás közben elnyeli a hőt, szilárdulás közben pedig leadja.
A BME közlekedésmérnök kutatói a 15 perces városok koncepciójával összhangban vizsgálják a kerékpármegosztás lehetőségeit Rákosmentén, céljuk a fenntartható közlekedési módok elérhetőségének növelése.
A 10 európai egyetemet tömörítő EELISA szövetség már az 5. pályázatát írja ki közösségek támogatására. A BME alapító tagságával 2020-ban létrejött EELISA az egyetemek közösségi és tudományos összefogására ösztönzi a hallgatókat, oktatókat és kutatókat, és erre ezúttal összesen 140 ezer eurónyi támogatást szán.
Magyarországon a tervek szerint a következő években is sok gyorsforgalmiút-felújítás lesz, ezért fontos szerephez juthat egy technológiai innováció, amely a BME kutatóinak nevéhez fűződik. Az újonnan fejlesztett újrahasznosítási technológiával jelentős költségelőny mellett azonos minőségű aszfaltkeverék állítható elő.
A BME kutatói a SUMODO projekt keretében a 15 perces városok megtervezésére és optimalizálására fejlesztenek döntéstámogató módszereket és informatikai alkalmazásokat, együttműködve Szeged és Veszprém városával.
Az MRC-100 kisműhold küldetése befejeződött, miután másfél év után megsemmisült a Föld légkörében. A BME már dolgozik utódján, a HUNITY-n, amely várhatóan 2025 végén kerül pályára.
A BME Suborbitals új rakétát fejleszt az evosoft szoftverfejlesztő vállalat partnerségével, amely nemcsak hardveres támogatást, hanem informatikai szaktudást és agilis fejlesztési módszertant is biztosít a projekthez.
A november 20-21-ei eseményen szó lesz a már működő európai űrprogramokról (Copernicus, EGNOS, Galileo), valamint a most alakuló újakról (GOVSATCOM, IRIS2). Ott lesznek az iparági szereplők, cégvezetők, döntéshozók, de bárki meghallgathatja az előadásokat.
A BME kutatói jelentős áttörést értek el a szupravezető tranzisztorok működésének megértésében, amelyet a rangos Nature Communications folyóiratban publikáltak. Felfedezésük új irányt nyithat a kvantumszámítógépek jövőbeli fejlesztésében.
A BME kutatói egy új rádiótelemetriás eszközt fejlesztettek, amely segíthet az invazív ázsiai lódarázs fészkének hatékonyabb megtalálásában. Az innováció célja a hazai méhészet védelme és az ökoszisztéma megóvása az inváziós faj terjedésétől.
A közhiedelemmel ellentétben a genetika csak kis mértékben, nagyjából 10-20 százalékban határozza meg a betegségek kialakulását, a többi befolyásoló tényező környezeti hatás, amelyek közül a legfontosabb az étkezés – hangzott el Barabási Albert-László október 10-én, a Műegyetemen tartott előadásán.
A BME Suborbitals csapata izgalmas kihívás előtt áll: a Prometheus rakétával indulnak az Európai Rakétaépítő Versenyen. Céljuk a 3000 méteres magasság elérése, amivel egy új fejezetet nyitnak a magyar mérnöki innovációban.
Az első magyar nyelvű UX-kutatásmódszertani szakkönyv megjelenése fontos lépés a felhasználói élmény kutatásában. A BME oktatói közérthető módon, tudományosan megalapozva, gyakorlati példákkal segítik a szakembereket és érdeklődőket.
