A napokban állt Föld körüli pályára a Széchenyi István Egyetem iker műholdja a Hunity kisműhold fedélzetén. Az intézmény SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiuma által készített kísérleti panelek működése újabb mérföldkövet jelent a győri hallgatók végső céljához, hogy önálló, saját műholdat bocsássanak fel a világűrbe.
A BME új kisműholdja, a Hunity, hamarosan az Elon Musk-féle SpaceX Falcon 9 rakétájával indul az űrbe. A 868 grammos műholdat a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának laboratóriuma fejlesztette hallgatókkal és az NMHH támogatásával. A műhold több innovatív technológiát is magában foglal, például nyitható napelemszárnyakat és nagyfelbontású kamerát.
A Széchenyi István Egyetem innovatív műholdas projektje a klímaváltozás és az aszályos területek hatásainak kezelésére összpontosít. Az űrből érkező adatokat elemzik a mezőgazdasági teljesítmény javítása érdekében, ami kulcsfontosságú a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
A Széchenyi István Egyetem SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiumának műholdépítési szekciója jelentős nemzetközi sikert ért el azzal, hogy első magyarországi egyetemi csapatként továbbjutott az Európai Űrügynökség Fly Your Satellite! programján.
Az Európai Űrügynökség Euclid műholdja július 1-jén megkezdte útját a Naprendszer L2-es Lagrange-pontja felé, ahol csatlakozik többek között a Gaia űrtávcsőhöz és a James Webb-űrteleszkóphoz.
Az első napok tapasztalatai alapján a Szegedi Tudományegyetem fejlesztései és kísérletei a BME MRC-100 műholdján és a Földön is működnek.
Űreszközt fejlesztett a Széchenyi István Egyetem SZE-SAT csapata, amely ma már a világűrben kering, és sugározza az előre beleprogramozott üzeneteket.
A műszer június 22-én elkezdte küldeni a jeleket, amelyeknek a földi vételére és feldolgozására alkalmas antennát épített Kiss Ádám, az SZTE PhD hallgatója.
A LEO-műholdak a világ minden szegletébe elhozhatják a nagy sebességű internetet – ha nem állnak egymás útjába.
