Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása.
Sajtóközlemények: energiahatékonyság
Nagyon sokan terveznek, vagy valósítottak már meg energiahatékonysági fejlesztést a magyarok közül otthonukban, a Schneider Electric online kérdőívét kitöltők 90 százaléka jelezte ezt.
Az MBH megbízásából készült kutatásban megkérdezettek negyede készül új ingatlanba költözni a következő egy-két évben, sok esetben energiahatékonysági szempontok miatt.
Az első helyen végzett a Széchenyi István Egyetem csapata, a SZEnergy Team Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén önvezető és városi kisautó kategóriában.
Összesen 46 kormány támogatja azt a célt, hogy az évtized végéig megduplázzák az energiahatékonysági fejlesztések ütemét a fenntartható gazdasági növekedés és a nettó zéró kibocsátás elérése érdekében.
Idén akár 624 milliárd dollárt is költhetnek energiahatékonysági beruházásokra világszerte a tavalyi 600 milliárd dollár után – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzéséből.
A változó energiaárak kezelési módjairól, energiahatékonysági beruházásokról és pályázati lehetőségekről kaptak információt azok a cégvezetők, akik részt vettek a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) közös vállalkozói fórumán.
Friss adatok szerint a magyar lakosság napi közel 5 órán át használja a tévéképernyőt, ami az otthon összenergia-fogyasztására is hatással van.
Az Európai Unió energiapolitikájának legfőbb célja 2030-ra, hogy a tagországok 30 százalékkal csökkentsék a primerenergia felhasználásukat, valamint 40 százalékkal mérsékeljék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezeket a célokat Magyarországon már pusztán a családiház-állomány szigetelésével is elérhetnénk, ráadásul akár 50 százalékkal is csökkenhetnének a fűtési költségek.