Sajtóközlemények: Szegedi Tudományegyetem

Az SZTE elődintézményét Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1581. május 12-én alapította Kolozsvárott. A „Magyarország második tudományegyetemeként” újjászülető universitast az I. világháború végén a román hatóságok száműzték, 1921-ben Szegeden talált otthonra. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter támogatásával lett „Tisza-parti Göttinga” a Szegedi Tudományegyetem. Itt végezte a biológiai égés folyamatával kapcsolatos, különösen a C-vitamin és a fumársav katalízis szerepét tisztázó, Nobel-díjjal elismert kutatásait Szent-Györgyi Albert. Itt tanult és lett biológussá, a biokémia doktorává Karikó Katalin, a COVID-19-pandémia megfékezésében kulcsszerepű modern vakcina fejlesztését, az mRNS-alapú orvosi technológiát felfedezéseivel megalapozó, az elmúlt két és fél évben több mint száz elismeréssel jutalmazott tudós, az SZTE professzora, aki – amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együtt – megkapta a 2023-as élettani és orvosi Nobel-díjat.

Hegedűs-Varga Krisztina, közkapcsolati igazgatóhelyettes +36 62 546 778 e-mail cím megtekintése

A Szegedi Tudományegyetem 2025-ben elnyerte Az Év Egyeteme díjat az Innovativitás kategóriában, elismerve az oktatásban, kutatásban és intézményi működésben alkalmazott újító megoldásokat. Az egyetem nemzetközi szinten is kiemelkedő tudásközpontként ismert, és több kategóriában is a legjobbak között szerepel.

Május 12-én megnyílt a Szegedi Tudományegyetemen a Gazda-patogén Interakció Központ, amely az antimikrobiális és antifungális terápiák fejlesztésére fókuszál. A központ létrejöttét Karikó Katalin, a Nobel-díjas kutató is támogatta. Az intézmény célja a gombás fertőzések elleni hatékony biológiai kezelések kidolgozása.

Egy gyárakat célzó támadás leállíthatja a termelést, kiszivárogtathat üzleti titkokat, sőt, akár egy teljes üzemet is szabotálhat. A Szegedi Tudományegyetem közreműködésével a Balasys IT Zrt. korábban kifejlesztett egy mesterséges intelligenciával támogatott védelmi eszközt, mostani pályázati projektjükben pedig a rendszer továbbfejlesztésén dolgoznak.

A mesterséges intelligencia egyre több feladatban segít minket a mindennapokban, de mi történik egy chatbot „fejében”, amikor választ ad egy kérdésre vagy értelmez egy utasítást? Többek között erre keresi a választ az SZTE áprilisban induló kutatása, együttműködésben az amerikai Rutgers Egyetemmel és a német Ludwig-Maximilians-Universitättel.

A Szegedi Tudományegyetem tesztelheti az orvostechnikai fejlesztések egyik legújabb vívmányát, a RobOtol elnevezésű fülsebészeti robotot. Az elnevezés második fele az otológiára, a fülgyógyászatra utal. Ez a robot dedikáltan bizonyos, nagy precizitást igénylő fülműtétek kulcslépéseit segítő eszköz.

A gyémántkitermelés költséghatékonyabbá tétele mellett jelentősen csökkenti a környezeti terhelést is az a kutatás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Geológia Tanszékén végeznek. Sahroz Khan, az SZTE Földtudományok Doktori Iskolája PhD-hallgatója kutatásának fókuszában az áll, hogy mi különbözteti meg a meddő és a gyémántban gazdag lelőhelyeket.

A mammográfiás szűrés életet menthet, de a vizsgálatokra évről évre kevesebben jelentkeznek. Októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában az SZTE Radiológiai Klinikája meghosszabbított rendeléseken várja azokat a nőket, akik szeretnék elvégeztetni a szűrővizsgálatot. Ez 45 és 65 éves kor között kifejezetten ajánlott.

A megfelelően kialakított urbánus zöldfelületek akár 8-10 Celsius-fokkal tudják csökkenteni a hőmérsékletet, ami kánikulában életet menthet. Az SZTE oktatója olyan hazai és európai kutatásokban vesz részt, amelyek rövid időn belül megoldást jelenthetnek a rövidebb és a hosszabb hőhullámok okozta kihívásokra.

A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt. A belvárosban a városi hatások miatt a minimumhőmérsékletek magasabbak, így ott az elmúlt év középhőmérséklete 15,2 °C volt. Ez utóbbi érték olyan városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki.