Idén zajlik a 8. nemzetközi, egyben 15. hazai országos fehérgólya-felmérés, amelyben bárki részt vehet. Az MME kéri, hogy ha gólyafészket lát, küldje el nekik az adatokat. A következő két hét, tehát július első fele a legfontosabb időszak, hiszen a fiókák már nagyobbak, de még a fészekben állnak, így könnyű a számlálás.
A MME május 11-i, gödöllői rendezvényén több mint 30 stand gondoskodik majd a játékos ismeretszerzésről, 18 előadás nyújt betekintést a természetismereti problémákba és megoldási javaslatokba.
Az új országos programba bárki bekapcsolódhat, aki megfelelő fajismerettel rendelkezik az általa kiválasztott mintaterület(ek) madarairól, van egy kézitávcsöve, okostelefonja vagy táblagépe és van lehetősége egy adott mintaterületet többször bejárni a fészkelési időszakban.
Egy magyar gyűrűs vörös vércsét figyeltek meg Északkelet-Nigériában 2024. március 23-án. A madárról fénykép készült, amin jól látható a színes műanyag gyűrűje, ez alapján lehetett azonosítani.
Néhány nappal a végső döntést meghozó Környezetvédelmi Tanács ülése előtt úgy tűnik, hogy a magyar kormány gyökeresen megváltoztatta az álláspontját, és átállt a támogatóktól az ellenzők táborába, ami az előzmények tükrében váratlan és nehezen érthető.
A klímaváltozás hatására egyre enyhébbek a telek hazánkban és ennek hatására számos olyan madárfaj látható november és február között, amelyek vagy az egyedszámuk, vagy pusztán a faj téli jelenléte miatt számít érdekesnek.
Az MME online gólya adatbázisába 2023. december 31-ig feltöltött adatok 1 280 település 3 715 fészkelőhelyéről tudósítanak.
A mintaprojektre olyan önkormányzatok pályázhatnak amelyek lépéseket kívánnak tenni az ember és a természet összhangjának újbóli megteremtésére és amelyek közterületein, intézményeiben még nincsenek madárvédelmi eszközök kihelyezve.
A felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó 11 629 bagoly minimum 2 907 250 mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el a 2023/2024-as telelési időszakban.
Az erdőgazdálkodási tevékenység védett természeti területeket is érint, emiatt nagyon fontos, hogy olyan gazdálkodási tervek szülessenek, amely a természetvédelmi szempontoknak is maximálisan megfelelnek.
Idén a vörösnyakú ludak egy népesebb csapata időzik a szegedi Fehér-tavon, a hétvégén már 21 vörösnyakú lúd húzott be a megszokott déli pihenőre a Szeged melletti tórendszer egyik szélső tavára.
Az MME áttekinti a madártani vonatkozású kérdéseket, illetve azt, hogy a beruházóknak, hatóságoknak milyen szempontokat kell és célszerű figyelembe venniük a tervezés és engedélyezés során.
A MAP50 kihívás január 15 óta elérhető és 50 hétig tart. A madárfigyelők között ajándékokat sorsolnak ki.
Az MME „Év madara” rajzpályázatot hirdet óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás és felnőtt kategóriákban. Témája: Kerecsensólyom – a 2024. év madara.
A megfigyelési eredmények összesítését követően a sasleltár várhatóan februárban készül el.
A kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel.
A 34 pályázó település közül az Év madárbarát települése kitüntetést Budapest Főváros III. kerülete nyerte el.
A számolásban bárki részt vehet előzetes természetismereti képzés nélkül. Az adatok feltöltéséhez nem kell más, mint egy mobiltelefon, vagy jegyzetfüzet.
Mind a szakmai szervezetek, mind a lakosság könnyen tud bejelentést tenni elhullott vadon élő állatok tetemeiről, amely egyes fajmegőrzési programok tevékenységéhez is fontos adattal szolgálhat.
Az MME kimutatásai szerint a templomtornyokba és padlásokra kihelyezett 161 költőládából idén 59 db-ot (36,6%) foglaltak el a gyöngybaglyok.
Az MME kéri, ha észleli a képen látható gyűrűs harkályt, jelentse az e-mail címükön.
