A Szigetközben egy fokozottan védett területen végzett fakitermelés során súlyosan károsodott egy fokozottan védett rétisas fészke, ami komoly természetvédelmi károkat okozott. Az eset rávilágít a természetvédelem és erdőgazdálkodás közötti rendszerszintű problémákra, és szükségessé teszi a természetvédelmi szempontok erőteljesebb érvényesítését.
A Madárgyűrűzési Központ téli adatai szerint 2025/2026 telén 474 jelölt madár 686 megkerülési adata érkezett külföldről. A madarak vonulását a gyűrűzések segítségével követik nyomon, így derül fény például egy magyar gyűrűs fehér gólya 5575 km-re történő megkerülésére a Serengeti Nemzeti Parkban.
Védett erdei élőhelyek pusztulnak – miközben a kivágott és erőművekben elégetett fa kétharmada nem az otthonok fűtését, hanem veszteségként az utcák és a környezet melegítését szolgálja. A rendszerszinten rossz fakitermelési és fafelhasználási gyakorlat visszásságaira mutatott rá Lillafüreden, a Bükki Nemzeti Park közepén öt szakmai szervezet.
Az Énekes rigó nyerte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2026 év madara szavazását. Ez a dús aljnövényzetű erdőkben és településeken egyaránt előforduló madár Eurázsiában őshonos, jellegzetes énekével és különleges táplálkozási szokásával, a „rigóüllő” használatával tűnik ki.
A 2024-es nemzetközi gólyafelmérés előzetes eredményei szerint a világ állománya 330 000 párra nőtt, ami jelentős növekedés az 1984-es adatokhoz képest. Magyarországon a gólyapopuláció stabil, az elmúlt években ismét emelkedett a költőpárok száma, bár az időjárási és környezeti kihívások továbbra is fenyegetik a faj jövőjét.
Idén zajlik a 8. nemzetközi, egyben 15. hazai országos fehérgólya-felmérés, amelyben bárki részt vehet. Az MME kéri, hogy ha gólyafészket lát, küldje el nekik az adatokat. A következő két hét, tehát július első fele a legfontosabb időszak, hiszen a fiókák már nagyobbak, de még a fészekben állnak, így könnyű a számlálás.
A MME május 11-i, gödöllői rendezvényén több mint 30 stand gondoskodik majd a játékos ismeretszerzésről, 18 előadás nyújt betekintést a természetismereti problémákba és megoldási javaslatokba.
Az új országos programba bárki bekapcsolódhat, aki megfelelő fajismerettel rendelkezik az általa kiválasztott mintaterület(ek) madarairól, van egy kézitávcsöve, okostelefonja vagy táblagépe és van lehetősége egy adott mintaterületet többször bejárni a fészkelési időszakban.
Egy magyar gyűrűs vörös vércsét figyeltek meg Északkelet-Nigériában 2024. március 23-án. A madárról fénykép készült, amin jól látható a színes műanyag gyűrűje, ez alapján lehetett azonosítani.
Néhány nappal a végső döntést meghozó Környezetvédelmi Tanács ülése előtt úgy tűnik, hogy a magyar kormány gyökeresen megváltoztatta az álláspontját, és átállt a támogatóktól az ellenzők táborába, ami az előzmények tükrében váratlan és nehezen érthető.
A klímaváltozás hatására egyre enyhébbek a telek hazánkban és ennek hatására számos olyan madárfaj látható november és február között, amelyek vagy az egyedszámuk, vagy pusztán a faj téli jelenléte miatt számít érdekesnek.
Az MME online gólya adatbázisába 2023. december 31-ig feltöltött adatok 1 280 település 3 715 fészkelőhelyéről tudósítanak.
A mintaprojektre olyan önkormányzatok pályázhatnak amelyek lépéseket kívánnak tenni az ember és a természet összhangjának újbóli megteremtésére és amelyek közterületein, intézményeiben még nincsenek madárvédelmi eszközök kihelyezve.
A felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó 11 629 bagoly minimum 2 907 250 mezőgazdasági kárt is okozó rágcsálót pusztít el a 2023/2024-as telelési időszakban.
Az erdőgazdálkodási tevékenység védett természeti területeket is érint, emiatt nagyon fontos, hogy olyan gazdálkodási tervek szülessenek, amely a természetvédelmi szempontoknak is maximálisan megfelelnek.
Idén a vörösnyakú ludak egy népesebb csapata időzik a szegedi Fehér-tavon, a hétvégén már 21 vörösnyakú lúd húzott be a megszokott déli pihenőre a Szeged melletti tórendszer egyik szélső tavára.
Az MME áttekinti a madártani vonatkozású kérdéseket, illetve azt, hogy a beruházóknak, hatóságoknak milyen szempontokat kell és célszerű figyelembe venniük a tervezés és engedélyezés során.
A MAP50 kihívás január 15 óta elérhető és 50 hétig tart. A madárfigyelők között ajándékokat sorsolnak ki.
Az MME „Év madara” rajzpályázatot hirdet óvodás, alsó tagozatos, felső tagozatos, középiskolás és felnőtt kategóriákban. Témája: Kerecsensólyom – a 2024. év madara.
A megfigyelési eredmények összesítését követően a sasleltár várhatóan februárban készül el.
A kerecsensólyom kontinentális szinten is kiemelkedő természeti értékünk. Az Európai Unióban élő állományának több mint 60%-a Magyarországon fészkel.
