Szerző: Debreceni Egyetem

Kína vezető felsőoktatási intézményével, a Tsinghua Egyetemmel kötött kutatási, innovációs és technológiai együttműködési megállapodást a Debreceni Egyetem. A két intézmény partnersége többek között az orvostudomány, a terápiás eljárások, a gyógyszer- és élelmiszerfejlesztés, valamint a mesterséges intelligencia alapú kutatás-fejlesztés területeire terjed ki.

Javította eredményeit a QS fenntarthatósági rangsorán a Debreceni Egyetem. A neves angol rangsorkészítő Quacquarelli Symonds által vizsgált intézmények között a DE a 372. helyről a 313. pozícióra lépett előre, amely eredménnyel a legjobb hazai egyetemnek bizonyult.

Karácsonyfát választani nemcsak esztétikai, hanem környezeti szempontból is fontos. A Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének igazgatója, Takács Attila bemutatja a hazai fenyőfajtákat, azok előnyeit és hátrányait, valamint a frissesség ellenőrzésének módjait.

A talajok vízmegkötő és -áteresztő képességének, szervesanyag-tartalmának és különböző hullámhosszokon végzett szenzoros vizsgálatában is részt vehettek középiskolások és egyetemisták a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar talajok világnapja kapcsán szervezett ismeretterjesztő rendezvényén.

A Debreceni Egyetem újabb kutatóegységei kerültek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal legjobb infrastruktúrával rendelkező hazai kutatóhelyei közé. Így már a DE 11 kutatóintézménye szerepel a legkiválóbbakat felsorakoztató Nemzeti Kutatási Infrastruktúrák között.

A compliance jelentősége napjainkban elengedhetetlenné vált a vállalatok és szervezetek működésében. A Debreceni Egyetemen rendezett II. Compliance Konferencia szakemberek bevonásával tárgyalta, hogyan lehet hatékonyan megfelelni a jogszabályi elvárásoknak.

A COVID-19 gyógyításában is alkalmazható egy, az onkológiai kezelésekben már használt gyógyszer – ezt igazolták egy nemrég lezárult kutatásban. A vizsgálatokban a Debreceni Egyetem több intézete is részt vett, együttműködve számos magyar és külföldi egyetemmel, kutatóközponttal.

Jelentős eredményeket ért el a Debreceni Egyetem kutatócsoportja, amely a bölcsességfog eredetű őssejtek fogászati célú hasznosítását kutatja. A kutatások szerint őssejtek felhasználásával egyszer majd nemcsak szuvas fogakat lehet betömni, hanem akár csontot vagy maradandó fogakat is újra lehet növeszteni.

A sugarasúszójú halakat vizsgálva, több mint 7600 faj elemzését követően arra jutottak a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán működő HUN-REN-DE Reproduktív Stratégiák Evolúciója Kutatócsoport tagjai, hogy a gondozás evolúciósan instabil tulajdonság a halaknál, viszont a belső megtermékenyítés különféle módjai képesek stabilizálni.

A klímaváltozás és az édesvizek szervesanyag-tartalmának növekedése miatt olyan cianobaktériumok is elszaporodtak, amelyek a vízi életközösségekre, de akár az emberi egészségre nézve is káros hatású toxinokat termelnek. A Debreceni Egyetem kutatócsoportja ezeknek a toxinoknak a sejtszintű hatásait vizsgálta modell- és vízinövényekben, laboratóriumi körülmények között.

A 21. századi csúcstechnológiát elsősorban az általános sebészeti, az urológiai, a nőgyógyászati, valamint a fül-orr-gégészeti műtéteknél alkalmazzák. Használatával, a precíz és biztonságos műtéti technikáknak köszönhetően kisebb a szövődmények kialakulásának kockázata és gyorsabb a gyógyulási idő.

A madarak agya a testméretükhöz képest nagyobb lett az utóbbi hetven millió évben végbement evolúciós változások eredményeként – derül ki egy nemzetközi tudóscsoport kutatásából, amely a madárfajok legátfogóbb és legrészletesebb családfáját tette közzé a Nature folyóiratban.