A háztartások pénzügyi adatai címmel jelentetett meg elemző tanulmányt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mely az európai országok háztartási szektorának vagyoni helyzetét hasonlítja össze a háztartási vagyonfelmérések alapján. A kiadványból kiderül, hogy vagyoni helyzetüket tekintve a közép-kelet-európai országoknak még nem sikerült felzárkózniuk a nyugat-európai országokhoz, azonban a háztartási vagyon gyarapodása számottevő és a szektoron belüli különbségek mérsékeltek maradtak.
A háztartások pénzügyi adatai címűstatisztikai kiadvány a 2017-ben megjelent A háztartási szektor pénzügyi megtakarításai mikro- és makrostatisztikai adatok alapján c. kötet folytatása. Célja a háztartási szektor vagyonával, a vagyon eloszlásával kapcsolatos információk közzététele, elsősorban a Miből élünk? háztartási vagyonfelmérés eredményei alapján. Az előző kiadványhoz még csupán az első, 2014. évi felmérés adatai álltak rendelkezésre, a bemutatott jelenlegi összegzésben viszont a 2017. és a 2020. évi felmérés eredményei is megjelennek.
Az európai országok háztartási szektorának vagyoni, illetve jövedelmi helyzetét összehasonlítva a nemzeti számlák adatai alapján, feltűnik, hogy a vagyoni különbségek az országok között sokkal nagyobbak, mint a jövedelmi különbségek. Nagyon különböző a szektor vagyonának összetétele is az egyes országokban, és nincs egységes recept arra vonatkozóan, hogy mitől nagy vagy kicsi a háztartások vagyona. Egyes fejlett országokban a pénzügyi eszközök magas értéke teszi naggyá a vagyont, más országokban viszont a nem pénzügyi eszközök értéke kiemelkedő.
A nagy lakossági pénzügyi eszköz állománnyal rendelkező országokban a biztosítási és nyugdíj tartalékok, illetve a részvény típusú befektetések értéke magas. Magyarországon minden szempontból kiegyensúlyozott a lakosság vagyonának összetétele. A vagyon mintegy 60 százalékát a nem pénzügyi eszközök adják. A pénzügyi eszközök közül európai viszonylatban kiemelkedő a készpénz és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (főként állampapírok) tartása, de a befektetési jegyek és a részesedések értéke is jelentős.
Magyarország a háztartások GDP-arányos bruttó vagyonát tekintve az európai országok középső és alsó harmadának a határán helyezkedik el, ugyanakkor a háztartások tartozásai a legkisebbek között vannak Európában.
A kelet-európai országokban a lakosság GDP-arányos vagyona jellemzően kisebb (160-350%), mint a nyugat-európai országokban (400-700%), ugyanakkor nagyobb a saját tulajdonú lakásban lakó háztartások aránya (90% körüli). A saját ingatlan a legfontosabb vagyontárgy ezekben az országokban, mégsem mutatkozik ez meg a háztartási szektor vagyonának nagyságában és a reáleszközök magas arányában, hiszen az ingatlanok értéke nemzetközi összevetésben alacsony. Viszont a saját lakás, az ingatlantulajdon elterjedtsége hozzájárul a vagyoni különbségek alacsony szintjéhez az országon belül.
A vagyonfelmérések segítségével az országok közötti összehasonlítás mélyebb szinten valósulhat meg, illetve a különféle háztartási csoportok, rétegek szintjén vizsgálható a vagyon eloszlása az országon belül. Magyarországon a háztartások legnagyobb vagyonú 10 százaléka a szektor vagyonának 51 százalékát birtokolta 2020 végén. Ehhez a réteghez tartozott a szektor pénzügyi eszközeinek mintegy kétharmada, a reáleszközeinek közel 36 százaléka.
További bontások – háztartásméret, jövedelem, gyermekszám – illetve a megfigyelt vagyonelemek részletes bemutatása megtalálható a kiadványban, illetve a kapcsolódó PowerBI dokumentumban.
Kiadvány: https://statisztika.mnb.hu/sw/static/file/A_haztartasok_penzugyi_adatai_2023_HUN.pdf
Háztartási szektor mikroadatai: https://statisztika.mnb.hu/publikacios-temak/penzugyi-szamlak/mikro–es-kiegeszito-adatok/haztartasok-mikroadatai
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
