A digitális jegybankpénz alkalmazási lehetőségeire fókuszáló, főként tech cégeknek szóló versenyen indult a BME és az MNB két csapata. Az egyik formáció egészen a döntőig jutott.
A digitális jegybankpénz felhasználásában rejlő alternatívákat helyezte fókuszba a Project Rosalind Techsprint nevű technológiai verseny, amelyre elsősorban nemzetközi technológiai vállalatok megoldásait várták a szervezők.
A BME-MNB kooperációjában a Műegyetem blokklánc szakértői és az MNB digitalizációs területének munkatársai két közös csapattal is beneveztek a komoly szakmai ismereteket megkövetelő megmérettetésre. Az egyik magyar team végül a fináléba is bejutott.
A Project Rosalind Techsprint technológiai versenyt a BIS Innovation Hub (Bank for International Settlements, magyarul Nemzetközi Fizetések Bankja, amely a világ legrégebbi, jelenleg is működő nemzetközi pénzügyi szervezete. A nemzetközi bankok közötti monetáris együttműködés legfőbb szervezője, a központi bankok központi bankja – szerk.) londoni központja hirdette meg 2023 februárjában.
Az innovációs központ idei célkitűzései között szerepel többek között a központi banki digitális valutákban (central bank digital currencies, CBDC) rejlő lehetőségek feltérképezése, a pénzügyi szabályozás és felügyelet jövőjének kérdése, továbbá a pénzügyi szektor biztonsága és „zöld” megoldásai.
A Project Rosalind Techsprint célja olyan lakossági digitális jegybankpénz felhasználási lehetőségek megtalálása, amelyek a magánszektor és a jegybank együttműködése révén ösztönzik a versenyt, emellett új funkcionalitásokkal hozzáadott értéket teremtenek a felhasználók számára. A megmérettetésen először ötleteket, majd később a BIS technológiai infrastruktúrájához kapcsolódva a versenyen kifejlesztett, működő rendszert kellett demonstrálniuk a versenyzőknek. Arra vártak konkrét javaslatokat, hogy a jegybank által kibocsátott digitális jegybankpénz milyen módon használható közpolitikai problémák megoldására, méghozzá újfajta technológiai megoldások segítségével.
A BME-MNB egyik formációja egy valós idejű, blokklánc alapú, hipotetikus energiaár-támogatási és ösztönző rendszert alkotott meg. Az energiaköltség hirtelen emelkedésének sokkját szinte valamennyi európai országban kormányzati támogatással igyekeztek tompítani. A BME-MNB csapat ebben a nagyon időszerű témában dolgozott ki egy rugalmas, adaptív, valós-idejű megoldást. Sokféle jogi körülményt és elvárást tud kiszolgálni. Ha a kormány a fogyasztót (például a háztartásokat) támogatja az energiaszámla valamilyen mértékéig, a támogatást csak akkor jogos igénybe venni, ha a fogyasztó is kifizeti a számla rá eső részét. Az energiaszolgáltatónak ugyanakkor nem szabad tudnia, hogy a számlaérték kiegyenlítésében van-e támogatás (és mennyi). A blokklánc alapú digitális jegybankpénz megoldásban a támogató nem ad át előzetesen pénzt a fogyasztónak, és nem feltétlenül átalánytámogatást ad. A hozzájárulás finoman granulálható, többféle szempont (például rászorultság, energiatakarékosságra ösztönzés, fenntarthatóság) szerint is. A rendszer valamennyi szereplő számára átlátható és biztonságos. A támogatási szempontok idővel könnyen módosíthatók az okosszerződésekben. A fejlesztő csapatot Kocsis Imre (BME MIT) vezette, tagjai (oktatók és hallgatók): Gönczy László, Klenik Attila, Magyar Gábor, Péter Bertalan Zoltán, Toldi Balázs Ádám (BME – MIT és TMIT tanszékek), Nyikes Ádám, Ónozó Lívia Réka (MNB).
A másik csapat javaslata egy blokklánc alapú, hipotetikus autólízing megoldás, amelyben automatizálják és így egyszerűsítik a lízingbe vétel folyamatát, közben érvényesítik a környezeti szempontokat is a digitális jegybankpénzben végzett, célzott támogatások valós idejű kifizetésével. A teljes járműlízing üzleti folyamat blokklánc okosszerződéses alapon elintézhető a jármű kiválasztásától a szerződések, szükséges biztosítások megkötésén, esetleges hitelfelvételen, sőt állami támogatás (például elektromos autóra) igénybevételén keresztül a folyamat auditálásáig. A megoldás egyúttal sokféle üzleti tranzakciónk lehetséges jövőképe is. Ebben a megvalósított példában több szereplő (ügyfél, járműkereskedő, lízing vállalat, biztosító, stb.) jól szabályozott együttműködése kell a sikeres üzletkötéshez, és mindez online, sokszorosan aláírt és tanúzott papírok nélkül, biztonságosan és körültekintő adatvédelemmel történik (minden érdekelt csak annyi adatot lát, amennyi az ő szerepéhez szükséges). A csapatot Gönczy László (BME MIT) vezette, tagjai (oktatók és hallgatók): Benyák Bence, Csizmadia Ádám, Debreczeni Máté, Frankó Attila, Klenik Attila, Kocsis Imre, Magyar Gábor, Varga Pál (BME – MIT és TMIT tanszékek), Csonka András (MNB).
A versenyre benyújtott pályamunkák előszűrését követően mindkét team bekerült a legjobb 22 csapatnak megrendezett elődöntőbe. Az energiaár-támogatási rendszert javasló formáció pedig meghívást kapott a legjobb 12 csapat fináléjába, méghozzá olyan jelentős technológiai óriásvállalatokkal együtt, mint az Amazon, a Thales, a Revolut vagy a Vayana Network.
Forrás: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
